Manapság szinte minden nap elkísér minket a stressz – a munkahelyen, otthon vagy a mindennapi tevékenységek során. A stresszes helyzetek arra kényszerítenek bennünket, hogy olyan megoldásokat keressünk, amelyek segítenek levezetni a felgyülemlett feszültséget. Az ellenőrizetlen stressz gyakran túlevéshez vezethet, különösen a nagyon ízletes ételek, amelyek függőséget okozhatnak. Ebből a cikkből többet megtudhat arról, hogy a stressz hogyan befolyásolja az étvágyat.
Mi a stressz?
Egyszerűen fogalmazva, a stressz magában foglalja azokat a folyamatokat, amelyek káros ingerekre vagy nehéz eseményekre reagálnak, mint például egy szeretett személy elvesztése, verekedés, munkahely elvesztése, betegség vagy alultápláltság. A stressz hatására szervezetünk olyan adaptív mechanizmusokat aktivál, amelyek segítik a túlélést nehéz körülmények között, ezért bizonyos időpontokban egyszerűen szükségünk van rá. A rövid távú stressz, más szóval „jó stressz” szintén növelheti motivációnkat, és segíthet céljaink elérésében. Sajnos az az állapot, amelyben a stressz hosszú ideig elkísér bennünket, legtöbbször nem kedvező, mivel saját védekező reakcióink megsértéséhez, biológiai változásokhoz vezet, amelyek gyengítik az alkalmazkodási folyamatokat, következésképpen növelik a betegségekre való hajlamot.
Hogyan befolyásolja a stressz az étvágyat?
A stressz növelheti az étvágyat és csökkentheti a táplálékfelvételt.
Az első esetben a kontrollálatlan stressz hatással lehet az agy jutalmazási rendszerére, ami szorosan összefügg a szerhasználattal. A stresszt évek óta a szenvedélybetegségek kialakulásában és visszaesésében szerepet játszó tényezőnek tekintik. Sok kutató úgy véli, hogy bármilyen gyorsétterem és édesség, pl. a különösen finom, magas zsír- és cukortartalmú ételek függőséget okozhatnak.A stresszes helyzeteket kísérő heves érzelmek érzelmi túlevést és ízletes ételek utáni vágyat is okozhatnak a béke és a személyes kényelem helyreállítása érdekében. A negatív érzelmekkel rendelkező emberek nagyobb valószínűséggel fordulnak a magas cukor- és/vagy zsírtartalmú ételekhez, hogy valamilyen módon megjutalmazzák magukat, és megkönnyebbülést és rövid távú örömet érezzenek. Így a hosszan tartó stresszhatás erős étkezési sóvárgást válthat ki, növelheti az impulzivitást és csökkentheti a táplálékfelvétel gátlásának képességét, ezáltal életveszélyes elhízás veszélyét jelentheti.
Ez utóbbi esetben a stressz a táplálékfelvétel gátlásához és a napi energiabevitel csökkenéséhez vezethet. Általában akut stressz idején fordul elő, például olyankor, amelyet egy hirtelen esemény vagy az élet egy fontos pillanata idéz elő. Az egyszeri helyzet általában nem veszélyes, de a gyakori böjtölés aggodalomra adhat okot.
Az étvágytalanság következményei
A stressz hatására megnövekedett táplálékfelvétel elhízáshoz vezethet. Ez egy súlyos betegség, amely az egész testet érinti. Veszélyes következményei elsősorban a szív- és érrendszeri megbetegedések, a 2-es típusú cukorbetegség és egyes ráktípusok.
Másrészt a stressz miatti túlzott étkezési korlátozás gyengeséghez vagy akár alultápláltsághoz, és ennek következtében kieséshez és alultápláltsághoz vezethet.
A stresszes életmód éhezéshez vagy túlevéshez vezethet, ezáltal felborítja az éhség és jóllakottság természetes központját. Ezért nagyon fontos, hogy minden nap megpróbáld csökkenteni a stresszes helyzetek számát, és megtaláld a módját a felgyülemlett stressz csökkentésének az étkezés mellett, például fizikai aktivitással vagy egy pillanatnyi kikapcsolódással a kedvenc könyveddel.
